Az EBKM az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató rövidítése, a betét tényleges hozamát jelző mutató. Az egységes kamatláb feltüntetésére azért van szükség, mert az egyes bankok máshogy számolhatják a betétek kamatát attól függően, hogy az 360 vagy 365 napra vetítve kerül meghatározásra. Az EBKM mindig a teljes naptári évre vetítve mutatja meg, hogy az elhelyezett betét után mekkora kamatösszeg kerül kifizetésre, tehát mekkora a befektetés hozama. A mutató a költségekkel csökkentett, ténylegesen kifizetendő összeg alapján kerül kiszámításra.

A jegybanki alapkamat Magyarország irányadó kamata, mértékét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozza meg. A jegybanki alapkamat az az összeg, amit az MNB fizet a kereskedelmi bankoknak a nála elhelyezett kötvények után. Az irányadó kamat növelésével vagy csökkentésével a jegybank az árstabilitás, vagyis az infláció szabályozását próbálja elérni és ezáltal az ország gazdaságát tudja szabályozni.

A látra szóló kamat az a kamat, amit a bank a bankszámla egyenlege után fizet. A látra szóló kamat kifizetésének nem feltétele a pénzösszeg lekötése, így az szabadon hozzáférhető marad. A látra szóló kamat mértéke azt mutatja meg, hogy egy év alatt mekkora kamatot fizet a bank a bankszámlán lévő pénzünk után, a számolása pedig napi szinten történik a bankszámlák aktuális (jellemzően nap végi) egyenlege alapján és havonta történik a kifizetése.

A sávos kamatozás egy olyan kamatozási mechanizmus, amely esetében az összeg vagy az eltelt idő függvényében változnak a kamatlábak. Pl. ha összeg függvényében sávos a kamatozás, akkor különböző értékösszegek közé eső pénzösszegek eltérő kamatszinten kamatoznak.

A bruttó árfolyam egy állampapír esetében az aktuális árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamatok összegét jelenti. Az aktuális vételi bruttó árfolyam mutatja meg, hogy mennyiért juthatunk hozzá ténylegesen egy adott értékpapírhoz

A szociális hozzájárulási adó (röviden szocho) egy magyarországi adónem, amely a magánszemélyek jövedelmének különféle formái után kerül megfizetésre. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló, 2023. május 31-én kihirdetett kormányrendelet alapján a jelenlegi 15%-os személyi jövedelemadó (kamatadó) mellett 2023. július 1-től 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni a 2023. július 1-je után keletkező betéti kamatok és az újonnan vásárolt értékpapírokból keletkező kamatjövedelmek után. A 2023. június 30-ig lekötött betétekre és az eddig az időpontig megvásárolt értékpapírokra nem vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség.